Az ivartalanítás optimális időpontja

Dr. Csikós Károly Miklós állatorvos írása az ivartalanításról a mancsok.hu oldalról:

​

Az utóbbi évek kutatásai eredményei alapján 2017. októberében némileg módosított írás.

 

A kutyák és macskák ivartalanításának optimális időpontjával kapcsolatban némi zűrzavar tapasztalható Magyarországon. E sorok írója évekig állatorvosként dolgozott az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is, ahol ez az ismeret ugyanúgy beépült a köztudatba, mint az első féreghajtások és védőoltások ajánlott időpontjai. Azt nálunk is sokan tudják, hogy ez a műtét alapvetően fontos egészségvédelmi és állatvédelmi szempontból is, de még a szakemberek is sokféleképpen nyilatkoznak, amikor a leginkább ajánlott időpontról van szó. Ennek az a következménye, hogy a műtét sokszor elmarad vagy akkor lesz elvégezve, amikor az állat már megbetegedett, pl. méhgyulladás, emlődaganat vagy viselkedészavar alakult ki.

 

Tévhit, hogy a szukáknak és a nőstény macskáknak egyszer meg kell elleniük és elavult nézetnek számít az is, hogy egyszer tüzelniük kell az ivartalanítás előtt. Azokban az országokban, ahol a fiatal kölykök ivartalanítása általános, nagy esetszámok alapján tudományos alapossággal vizsgálták meg a különböző életkorban operált állatok egészségi állapotát, így a szőrzet és a csontozat fejlődését, a viselkedési rendellenességek kialakulását, szukákban az inkontinencia, kandúrokban az alsó húgyúti betegség előfordulását, valamint az ivartalanítással megelőzhető problémák (pl. agresszió, jelölés, here-, prosztata-, méh- és tejmirigy-gyulladás és daganatok) előfordulását is és ezek alapján állapították meg azt, hogy mind a nőivarú, mind pedig a hímivarú állatok ivartalanításának vonatkozásában a legoptimálisabb időpont az ivarérettség kialakulása előtti időszak. Ott viszont, ahol ezt soha nem vizsgálták, a gyakran légből kapott tévhitek terjednek, ami azért is káros, mert miattuk kevesebb állat és rossz időpontban lesz megoperálva.

 

Annak érdekében, hogy érthető legyen az egész, tisztázni kell az alapfogalmakat. Az ivartalanításra elvileg 3 különböző életkorban és szituációban kerülhet sor. Egészséges állatok korai ivartalanításáról (1. lehetőség) akkor beszélünk, ha a műtét az ivarérés előtt történik, az ivarérés utáni ivartalanítás (2. lehetőség) pedig az ivarérés, vagyis 7-9 hónapos kor után történik, szintén egészséges állatokon. Más, ezektől gyökeresen eltérő helyzet az, ha az állat már beteg és ezért kell sort keríteni a beavatkozásra (3. lehetőség).

 

1.) Korai ivartalanítás (8 hetes életkortól az ivarérésig)

Az újabb szemlélet szerint az ivarérés előtti ivartalanítást tekintjük korainak. Mintegy 8 hetes életkortól ivartalanít a legtöbb menhely, hogy az új tulajdonoshoz kerülő állatok ne szaporodhassanak. Mivel a túlszaporodás okozza ma a legtöbb állat elhullását, ezért ez a javasolt megoldás a menhelyeken. Emellett sok tenyésztő végezteti el a kölykök eladása előtt az operációt, ugyanis nagyságrendekkel drágábbak a tenyészállatok, mint a kedvtelésből tartottak, így a tenyésztő vagy maga ivartalaníttat vagy pedig ivartalanítási záradékot épít bele az adásvételi szerződésbe. Az utóbbival kapcsolatban sok a visszaélés. A másik előnye, hogy a vevőnek nem kell átesnie a műtéttel járó izgalmakon.

 

Az ilyen fiatalon operált állatok és a később műtöttek között a közhiedelemmel ellentétben nagyon kevés és klinikai értelemben jelentéktelen különbség van. Néhány gyakran emlegetett téma:

1. A játékosság tartósabban fennmarad, az állat szociálisabb lesz.

2. A csontok tovább növekednek. Különösen a csöves csontok, vagyis a végtagok csontjai nőnek némileg hosszabbra, ezért az ivarérés előtt ivartalanított állatok egy kicsit magasabbak lesznek. Sok laikus ezt tartja a korai (ivarérés előtti)  ivartalanítás legnagyobb hibájának, pedig a vizsgálatok szerint jelentéktelenek a következményei. Sem a csontsérülések, sem az ízületi problémák nem lesznek emiatt gyakoribbak. Ha így lenne, több baj lenne az agarak hosszú lábaival, mint a tacskókéval, de ez nem így van.  Így az ivarérés előtti ivartalanítás egyetlen valós következménye az lesz, hogy az állat 0,1-1,5 cm-el magasabbra nő. Ezt igazolja a a Kaliforniai Egyetem 2017-ben közzétett vizsgálata, ami 90.000 beteg adatai alapján megállapította, hogy SEM A CSÍPŐÍZÜLETI, SEM A KÖNYÖKÍZÜLETI DISZPLÁZIA NEM GYAKORIBB az ivartalanított állatokban. Mivel Amerikában a kutyák és macskák legalább 2/3-át ivartalanítják az ivarérés előtt, ez rájuk vonatkozik elsősorban. Ez ellentmondani látszik két korábbi tanulmányuknak, amivel azt találták, hogy bizonyos fajtákban gyakrabban fordul elő csípőízületi diszplázia az ivarérés előtt ivartalanítottakban, de az kisszámú egyedre és csak néhány fajtára (golden és labrador retrieverekre, német juhászkutyákra) vonatkozott, emellett nem számolták bele a szülők diszpláziáját és a 16 hetes korban végzett PennHIP vizsgálat (ez Amerikában egy széles körben alkalmazott eljárás, ami már 16 hetes kölykökben kimutatja a diszpláziát) pozitív eredménye miatt ivartalanított, sem az energiával túletetett, korán elhízott állatokat, így ez egy látszólagos ellentmondás csupán. A csípőízületi diszplázia egy örökletes betegség, aminek kialakulásához felnevelési hibákra, elsősorban energia túletetésre van szükség. Ha örökölte a kutya, de nem hizlalják el, akkor nem betegszik meg, akkor sem, ha korán lett ivartalanítva. Így ezek a vizsgálatok nem a korai ivartalanítás ellen, hanem a PennHIP vizsgálat mellett és a korai energia túletetés ellen szólnak, vagyis arra figyelmeztetnek, hogy fokozottan ügyelni kell a korán ivartalanított állattok testkondíciójára. Az ivartalanítás ugyanis nem ízületi betegségeket okoz, hanem hozzájárulhat a korai elhízáshoz. Ez MINDEN kutyára érvényes. Az egyes fajtákkal kapcsolatos vizsgálattok pedig egyelőre megerősítésre szorulnak.

3. A szuka kutyák esetében a 3 hónapos kor alatti ivartalanítás gyakoribb inkontinenciával jár, ezért a szukákat inkább 3 hónapos kor után javasolják ivartalanítani, amikor már nem jelentkezik gyakrabban inkontinencia, mint a később ivartalanítottakban.

 

A macskák esetén semmi sem szól a korai ivartalanítás ellen. Magam is sokszor végeztem 8 hetes korban ivartalanítást, amíg az Egyesült Államokban praktizáltam, így "első kézből" tudom, hogy ebben az életkorban a műtét valóban könnyebb és gyorsabban végrehajtható, mint a felnőtt állatokon. Az ilyen fiatal kölykök altatása ugyan speciális ismereteket és felszerelést igényel, de a sebgyógyulás rapid, a műtéti komplikációk esélye pedig egészen minimális. Ezek a kölykök néhány órával a műtét után ugyanúgy játszanak, mint előtte. Itthon mégis sokan gondolják, hogy barbárság ilyen fiatal állatokat operálni, mert nincsenek tudatában annak, hogy milyen könnyen viselik el a beavatkozást, szemben az idősebb állatokkal. Ezért téves aggály az, hogy "embertelenség bébiket műteni", a valóság ennek pont a fordítottját mutatja: embertelenség nem vagy csak későn operálni!

Az összes ivartalanítással megelőzhető betegség szempontjából ajánlható ez a módszer, aminek létjogosultsága lenne Magyarországon is, hiszen kevesebb kockázattal jár és biztosabban megelőzi a nemkívánatos szaporulatot, mint a később végzett műtéti beavatkozások!

 

2.) Az ivarérés utáni ivartalanítás (jobb későn, mint soha)

Ha a kutya vagy a macska már elérte az ivari érettséget, akkor tulajdonképpen késői ivartalanításról kell beszélnünk. Sajnos még mindig makacsul tartja a köztudatban magát az a TÉVHIT, hogy a műtéttel meg kell várni az első ellést vagy hogy tüzelnie kell legalább egyszer minden kutyának és macskának. Ez sajnálatos, hiszen már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy semmilyen szakmai alapja nincs ezeknek a véleményeknek, egész egyszerűen a tények ismeretének hiányából fakadnak. Ezek a mára elavult tradíciók ott tartják magukat a leginkább, ahol még nem végeztek elegendő korai és ivarérés előtti ivartalanítást, így semmilyen tapasztalat nem áll rendelkezésre és - elsősorban nyelvi okok miatt - nem ismertek az ezekkel kapcsolatos külföldi tudományos vizsgálatok eredményei sem.

 

Nem csak az a gond, hogy a műtét költségesebb, technikailag nehezebb és hosszabb ideig tart a felnőtt állatokon, de jobban megviseli őket és nagyobb a komplikációk esélye. Emellett sokkal kevesebb betegség, viselkedési probléma előzhető meg vele, mint az ivarérettség előtti műtétekkel. Így pl. az első két tüzelés között ivartalanított szukák esetében nagyobb a tejmirigy-daganat kialakulásának esélye, mint az első tüzelés előtt ivartalanítottaknál, igaz, még így is kisebb, mint a később műtött állatok körében. Ezért ha az ivarérett kutya vagy macska még nincsen ivartalanítva, akkor a leghelyesebb a műtétet minél előbb elvégeztetni, mielőtt kialakul a baj! Minél idősebb a kutya, annál nehezebb, költségesebb és kockázatosabb a műtéte és annál hosszabb ideig tart a műtét utáni lábadozás és eközben is annál több komplikáció fordulhat elő.

Azokban az országokban, ahol a tulajdonosok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a műtét fontosságával és optimális időpontjával kapcsolatban, csak elvétve, leggyakrabban tenyészállatok esetében kerül sor ivarérés utáni ivartalanításra.

 

3.) A már beteg állatok ivartalanítása (amikor már tényleg késő)

Különösen súlyos beszámítás alá esik, ha már megbetegedett a kutya vagy a macska, mert mondjuk tejmirigy-, méh-, here- vagy prosztata-megbetegedés (megnagyobbodás vagy gyulladás), illetve nőstényeknél cukorbetegség lépett fel. Ilyenkor a gyógykezelés vagy annak fontos része az ivartalanítás. Problémát jelent az a tény, hogy az állatok jellemzően idős korban betegednek meg, amikor már nagy az altatási és a műtéti kockázat, de a fennálló betegség tovább súlyosbítja a helyzetet. Ezért a műtét ilyenkor technikailag nehezebb, nagyságrendekkel költségesebb, mint a fiatal állaton végzett ivartalanítás, valamint a kockázata és a komplikációk esélye is igen nagy. 

​

Összefoglaló

Nem könnyű megmondani azt, hogy mikor a legoptimálisabb a kedvenc állatokat ivartalanítani.Tudjuk, hogy mind kutyánál, mind pedig macskánál a nőivarú állatok körében gyakoriak a tejmirigy daganatos megbetegedései. Tudjuk azt is, hogy ha egy kutyát az első tüzelése előtt ivartalanítanak, akkor a nem ivartalanítottakhoz képest 0,5%-a csökken a tejmirigy daganat valószínűsége, ami gyakorlatilag megegyezik a kanoknál tapasztalt előfordulási valószínűséggel. Az első két tüzelés között ivartalanítottaknál 7%, a második és harmadik között operáltaknál 26% lesz az esély erre a betegségre, a 2,5 éves kor után ivartalanított állatok esetében pedig gyakorlatilag a nem ivartalanítottakéval megegyező gyakorisággal számíthatunk rá. Macskánál egyszerűbb a helyzet, a 6 hónapos kor előtt ivartalanítottak esetében 9%-ra csökken a macskánál egyébként szinte mindig rosszindulatú tejmirigy daganat valószínűsége és az első tüzelés után elvégzett ivartalanítás gyakorlatilag már nem jár megelőző hatással. Az ivartalanítást ezért ajánlatos az ivarérés előtt elvégeztetni, de az ivarérésről (az első tüzelésről) meg azt érdemes tudni, hogy nagyon változó időpontban, de 3 hónapos kortól bármikor bekövetkezhet. Ezért tanácsos más kapaszkodókat is segítségül venni. A kutyák inkontinenciája gyakoribb szövődmény a későn ivartalanított állatoknál és akkor a legritkább, amikor a műtétet az ivarérés előtt végzik el. Az ma is vitatott, hogy gyakoribb-e a 3 hónapos kor alatt ivartalanított szukák esetében. Az ivartalanítás leggyakoribb szövődménye nem ez, hanem mindkét állatfajnál az elhízás, amire az ivartalanított állatok esetében kétszer nagyobb az esély, mint a nem ivartalanítottaknál. Macska esetében ebben a vonatkozásban teljesen irreleváns az ivartalanítási életkor, vagyis bármely életkorban ivartalanítva egyformán hajlamosak az elhízásra, de kutyák között a korán ivartalanított állatok esetében a legritkább az elhízás! Az optimális időpont vonatkozásában az elmondottak mellett talán az altatás kockázata az egyik legpontosabban mért és leginkább használható támpont. Pontosan tudjuk azt, hogy

a macskáknál 12 hetes életkorban,

a kutyáknál pedig 16 hetes életkorban

​

jár a legkisebb kockázattal a műtéti altatás. Mivel mindkét állatfaj ivarérése általában ennél később következik be és kutyánál az elhízás kockázata is ilyenkor a legkisebb, ezért mi leginkább ezt az életkort ajánljuk az állattartók figyelmébe, mint az ivartalanítás legoptimálisabb időpontját! 

​

A fentekből következik, hogy

• az ivartalanítás az egészségvédelem fontos része,

• mielőbb el kell végeztetni és a

• legoptimálisabb időpontja 6 hetes kortól az ivarérésig tart.

• ​

Minden esetben nagyon sajnálatos az, amikor tanult, okos állattartók érvelnek az ivartalanítás ellen, mert ezzel ártanak a saját kedvencüknek és a társaiknak is. Ezért mi minden kutya- és macskatartónak javasoljuk, hogy 4-5 hónapos kora között ivartalaníttassa a kedvencét!  Ez alól csupán néhány speciális eset jelenthet kivételt, ezért a műtétet minden esettben beszélje meg előre az állatorvosával.

​

A vadászgörény és a házinyúl ivartalanítására eltérő ajánlások vonatkoznak. A vadászgörényeket az ivarérésüket követő első 2 hétben, a nyulakat pedig 5-6 hónapos életkorban javasolt megműttetni.

​​

Dr. Csikós Károly Miklós

állatorvos

Mancsok Állatorvosi rendelő

A kutya és a macska ivartalanításával kapcsolatos oldalaink:

​

Ajánlott szakirodalom

A témával kapcsolatban számos tudományos szakcikk jelent meg az utóbbi évtizedekben, amelyek Magyarországon nem ismertek, ezért nálunk sok elavult tévhit él a köztudatban. Az érdeklődőknek igyekeztünk összeszedni a fontosabbakat: 

​

1. Aronsohn MG, Faggella AM. Surgical techniques for neutering 6- to 14-week-old kittens. J Amer Vet Med Assoc 202(1): 53-55, 1993

2. Belanger JM, Bellumori TP, Bannasch DL, Famula TR, Oberbauer AM: Correlation of neuter status and expression of heritable disorders. Canine Genet Epidemiol. 2017 May 26;4:6. doi: 10.1186/s40575-017-0044-6. eCollection 2017.

3. Bloomberg MS. Surgical neutering and nonsurgical alternatives. J Amer Vet Med Assoc 208(4): 517-519, 1996

4. Campbell DG.: When to spay. Vet Rec. 1988 Apr 2;122(14):339-40.

5. Faggella A, Aronsohn M. Anesthetic techniques for neutering 6- to 14-week-old kittens. J Amer Vet Med Assoc 202(1): 56-62, 1993

6. Gershman KA, Sacks JJ, Wright JC.: Which dogs bite? A case-control study of risk factors. Pediatrics. 1994 Jun;93(6 Pt 1):913-7.

7. Goeree G. A different approach to controlling the cat population. Can Vet J 39:242-243, 1998

8. Goeree G. Pediatric neuters can be technically challenging. Can Vet J 39:244, 1998

9. Gourley J.: When to spay dogs and cats. Vet Rec. 1997 Jan 25;140(4):104.

10. Hoskins JD.: Pediatric health care and management. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 1999 Jul;29(4):837-52, v.

11. Howe LM. Short-term results and complications of prepubertal gonadectomy in cats and dogs. J Amer Vet Med Assoc 211(1) 57-62, 1997

12. Howe LM, Slater MR et al. Long-term outcome of gonadectomy performed at an early age or traditional age in cats. J Amer Vet Med Assoc 217(11): 1661-1665, 2000

13. Howe LM, Olson PN. Prepuberal gonadectomy  early-age neutering of dogs and cats. In Recent Advances in Small Animal Reproduction (Concannon PW, England E, Verstegen J, eds). Int Vet Inform Serv (www.ivis.org), 2000.

14. Kahler S.: "Spay or pay"--is mandatory sterilization the answer to pet overpopulation problem? J Am Vet Med Assoc. 1993 Mar 15;202(6):842-5. 

15. Kustritz, MV Root. Early spay and neuter. Proc. 15th Amer Coll Vet Intern Med Forum, Lake Buena Vista, FL, 1997 

16. Kustritz, MV Root. Early spay-neuter in the dog and cat. Vet Clin North Amer Sm Anim Pract 29(4): 935-943, 1999

17. Kustritz M, Johnston S, et al. Availability of training for prepuberal gonadectomy at North American veterinary colleges. J Amer Vet Med Assoc 216(10): 1566-1567, 2000

18. Land TW.: Favors early spay/neuter. J Am Vet Med Assoc. 2000 Mar 1;216(5):659-60.

19. Lieberman LL. A case for neutering pups and kittens at two months of age. J Amer Vet Med Assoc 191(5): 518-521, 1987

20. New JC Jr, Kelch WJ, Hutchison JM, Salman MD, King M, Scarlett JM, Kass PH.: Birth and death rate estimates of cats and dogs in U.S. households and related factors. J Appl Anim Welf Sci. 2004;7(4):229-41.

21. Root MV, Johnston SD, Johnston GR, Olson PN. The effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on penile extrusion and urethral diameter in the domestic cat. Vet Radiology & Ultrasound 37(5): 363-366, 1996

22. Root MV, Johnston SD, Olson PN. Effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on heat production measured by indirect calorimetry in male and female domestic cats. Amer J Vet Res 57(3): 371-374, 1996 

23. Root MV, Johnston SD, Olson PN. The effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on radial physeal closure in male and female domestic cats. Vet Radiology & Ultrasound 38(1): 42-47, 1997

24. Salmeri KR, Bloomberg MS, Scruggs SL, Shille V.: Gonadectomy in immature dogs: effects on skeletal, physical, and behavioral development. J Am Vet Med Assoc. 1991 Apr 1;198(7):1193-203.

25. Spain C, Scarlett J, et al. When to neuter dogs and cats: a survey of New York state veterinarians' practices and beliefs. J Amer Anim Hosp Assoc 38(5): 482-488, 2002

26. Stocklin-Gautschi NM, Hassig M, Reichler IM, Hubler M, Arnold S.:  The relationship of urinary incontinence to early spaying in bitches. J Reprod Fertil Suppl. 2001;57:233-6.

27. Stubbs WP, Bloomberg MS. Implications of early neutering in the dog and cat. Sem Vet Med Surg (Sm Anim) 10(1): 8-12, 1995

28. Stubbs WP, Salmeri KR, Bloomberg MS. Early neutering of the dog and cat. In Bonagura JD, Kirk RW (eds): Kirk's Current Veterinary Therapy XII Small Animal Practice. Philadelphia: W.B. Saunders, 1995, pp. 1037-1040.

29. Stubbs WP, Bloomberg MS et al. Effects of prepubertal gonadectomy on physical and behavioral development in cats. J Amer Vet Med Assoc 209(11): 1864-1871, 1996

30. Taylor P. Anaesthesia for Neutering Kittens. Feline Advisory Bureau 40(1): 22-24, 2002

31. Theran P. Early-age neutering of dogs and cats. J Amer Vet Med Assoc 202(6): 914-917, 1993

32. Thomas, K. Early spaying/neutering in companion animals. Focus (Ontario Veterinary Medical Assoc. Magazine) 18(5):13-14, 1999

 

Dr. Csikós Károly Miklós

állatorvos

Mancsok Állatorvosi rendelő